A Wicca szó a brit Gerald Brousseau Gardner, a mozgalom elindítójának "találmánya", aki szerint ez az óangol nyelvben "boszorkányságot" jelentett. Valójában inkább "boszorkánymester" vagy "bölcs" lehetett az értelme.
A Wicca a 20. század első felében terjedt el, az Európában akkoriban újjáéledő, természethívő "pogány" vallások egyikekén. Garder 1930-ban kezdte hírdetni tanait, a 2. világháború alatt és után pedig egyre több követője akadt. Több könyv is megjelent a Wiccáról a 30-as évek végétől kezdve, ezeket eredetileg az Egyesült Királyságban adták ki, majd számos európai nyelvre lefordították őket. Az eredeti Árnyak könyvét Gardner írta, ezt aztán módosította, bővítette és átírta több híres boszorkány. Gardner könyve a boszorkánypraktikákat, varázsigéket, idézéseket foglalta magában.
Vitás kérdés, honnan is származik a Régi Vallás kultusza. Sokan azt állítják - köztük Gardner is -, hogy eredete az ókorig nyúlik vissza, és ennek hatására keletkezett számos vallás, hiedelem, misztikus tudomány és titkos társaság. A néprajztudománnyal foglalkozó tudósok és a vallástörténészek viszont úgy tartják, hogy senki más, mint maga Gardner foglalta írásba ezt a vallást, különféle néprajzi munkák, szabadkőműves és rózsakeresztes társaságokról szóló tanulmányok és ősi mitológiák alapján.
A Wicca szerint a legfontosabb cél, hogy megértsük és tiszteljük a természet ősi erőit, amelyek az idők kezdete óta meghatározzák a mindenség rendjét. A jelen kulcsa a múltban rejtőzik. Mivel ehhez az irányzathoz, ezekhez az értékekhez hű kíván maradni, a Wicca szembefordul a mai szemlélettel, amely a technikai haladást isteníti, és szembehelyezkedik a nézetei szerint új keletű vallásokkal, amelyek meggyőződése szerint feledésbe merülnek majd.
A wiccanok a türelmességet, a természet tiszteletét hírdetik. Követelik, hogy a környezettel harmóniában élhessenek. E vallásnak nincsenek dogmái, tiszteletben tartják a másik embert és a másféle meggyőződést is. Ugyanakkor hisznek a mágiában, amelyekről azt tartják, hogy a minden emberben és minden tárgyban megjelenő, világmindenséget átható energia kifejeződése.
Alapvető törvényük: "Ha senkinek nem ártasz vele, akkor tedd azt, amit akarsz." Van egy másik alapelvük is, amelyet ugyan nem minden Wicca-követőfogad el, ez így hangzik: "Bármit teszel, legyen az jó vagy rossz, háromszorosan kapod vissza."
E vallás képveiselői fehér mágiát űznek, vagyis a bűbájos praktikákat csupán jó cél érdekében alkalmazzák, és nem avatkoznak bele a világ erőiben kialakult rendbe. Úgy tartják, hogy mindabból, amit az élet kínál nekünk, tapasztalatokat kell szereznünk, hogy szert tehessünk a valódi bölcsességre. Gardner szerint a fehér mágia ősi eredetű, és napjainkig fennmaradt. Sokszor rendkívül keskeny a határ a fehér és a fekete mágia között, amely gonosz erők segítségével tör hatalomra.
A Wicca indulása óta napjainkig egyre növekvő sikert arat a kamaszok körében. Számos fiatal híve van a mozgalomnak. Mivel sokan vallják magukat a tanítványának - akár divathóbortból, akár a megismerés vágyától hajtva -, és szívesen űzik a hagyományos Wicca-rítusokat, ezért számos tiniknek szóló film, tévéjáték és könyv lovagolta meg ezt az irányzatot. Hogy csak a legsikeresebbeket említsük, a Bűbájos Boszorkák mellett idetartoznak az olyan szappanoperák és teleregények is, mint, a Sabrina, a tini boszorkány, Buffy, a vámpírok réme, de akár a Harry Potter-regények.
A Halliwell nővérek varázskönyve, az Árnyékok könyve nem pusztán a képzelet műve. Története a boszorkányság múlt századi "újrafelfedezéséhez" kötődik. A Wicca néven ismert mozgalmat egyesek vallásnak, mások inkább filozófiának tekintik. Sok olyan elemet foglal magában, amely számos ősi hiedelemvilágból származik, például a sámánizmusból, a druidák hitéből a görög, római, szláv és germán mitológiából. Hívei, a wiccanok az ősi természetimádathoz térnek vissza, ezt nevezik "Régi Vallásnak".
AJÁNLOM AZ OLDALT
